Történet

Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző.

Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét.

Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Vélemény

Ha egy kicsit megijedtél a fönti zagyva szövegtől... Akkor ne olvasd el a könyvet. Ugyanis az is ugyanilyen zagyva.

És én pont ezt a zagyvaságot szeretem annyira benne, hogy belerakjam a kedvenc könyveim közé. Komolyan, ha bírod ezt a fajta humort, akkor imádni fogod! És egy örök életre vihogni fogsz a törülközők láttán.

Szerettem Arthur értetlenségét, Ford random ötleteit, és Zaphod nemtörődömségét. Valamint a kedvenc karakterem Marvin volt, a mániákus-depressziós robot, aki állandóan az életről kesergett, de úgy, hogy az ember gurult a nevetéstől.

A hirtelen fordulatok, kavargó és gabalyodó szálak, a filózifai, de mégis vicces monológok könyve ez.

Igen, ez egy jó kérdés, ami ma sajnos egyre többször hangzik el, mert az emberek nem értik, hogy mi jó is származhatna egy egyszerű regényből. Most már itt vannak nekünk a kütyük, a szórakozásból olvasást felváltották a filmek és a videojátékok, a tudást a Wikipédiából is ki lehet szipolyozni, satöbbi...

Hidd el, rengeteg érvet fel tudnék sorakoztatni ezek ellen az állítások ellen, de mivel egy fülszöveget akarok írni, és nem egy regényt, ezért csak a Top 5 kedvencemet írom le. (Egyelőre.)

1. A folyamatos képernyő-szuggerálás elképesztően rontja a szemedet. Tudtad, hogy egy ember egy perc alatt átlagosan tízet pislog, míg aki valami képernyőt néz, az csak hármat? Ez kiszárítja a szemedet, ami hosszútávon rettenetes hatásokkal jár. Sokkal jobban jársz, ha egy papír alakú könyvet olvasol, ami nemcsak hogy az egyéniséged erősíti, de még a szemet sem rontja.

2. A filmek nézése közben garantáltan megszűnnek az önálló gondolataid, valamint minden szabadságot. Mégis hogyan képzeld el a hősnőt, ha egyszer odadugnak egy színészt a képed elé, és azt bámulod másfél órán keresztül? Kimutatható tény, hogy az olvasó embereknek ezerszer nagyobb és bámulatosabb fantáziája van, mint azoknak, akik a filmeket preferálják.

3. Vannak olyan ismerőseim, akiket szomorúság hallgatni is, mert állandóan csak a videójátékokról képesek beszélni. De komolyan, soha az életben nem hallottam még őket más témát vitatni, hacsak nem azt, hogy milyen bunkó ez meg ez a tanár, aki dolgozatot merészel iratni egy ISKOLÁBAN! Ezek elég egyforma egyéniségű fiatalok, és a legnagyobb közös bennük, hogy utálják a könyveket. Még a kötelező olvasmányokat sem bírják végigolvasni, mégpedig azért, mert a videójátékok olyan szinten lecsökkentik az átlagos agyműködésüket, hogy képtelenek egybefüggő szövegeket értelmezni.

4. Ezeket az ismerőseimet, vagyis inkább egyfajta típusú fiatalokat már hallottam úgy is védekezni, hogy a videójátékokban jól lehet nyelvet tanulni. Igen, nagyon. Én például az alatt a pár hónap alatt, amíg hetente kétszer-háromszor Simseztem, megtanultam azt a szót, hogy 'household' meg 'dazed'. Fú, hát nagyon érdemes volt erre pazarolnom az időmet, nem igaz? Ha fogsz egy angol (vagy más külföldi) nyelvű könyvet meg egy szótárt, akár órák leforgása alatt is tízszer értékesebb szókincsbővítésen mehetsz keresztül.

5. Nap mint nap látom a saját generációmat az utcákon, a buszon, az iskolában, a plázában, ahogy döbbenetesen érdektelen, önpusztító és semmilyen! életet élnek. Egyetlen önálló gondolatuk nincsen, tisztelet és empátia nulla, irányíthatóak, befolyásolhatóak és naivak, és mindez azért van, mert addiktívak, olyan ember által alkotott eszközhöz, ami az égvilágon semmi boldogságot nem okozhatnak nekik. (Vagy ha mégis, az azért elég durva dolog.) Rendben, nem azt mondom, hogy mindezt meg lehet oldani az olvasással, de azért az mégiscsak haladás lenne, ha az emberek egyszer körülnéznének a világban, és látnák, hogy vannak körülöttük más lehetőségek és egyéb, egészségesebb és kevésbé önpusztító életmódok is. És hogy ezt hogyan lehetne elérni? Hát igen, egyértelműen a könyvekkel.

A válasz: az OLVASÁS.